Vissza a térképre

Járási besorolás változások:

A 2013, 2014 és 2015 évekre vonatkozó járási besorolás a 218/2012.(VIII.13.) számú Korm. rendelet szerint került feltüntetésre.

A rendelet 2014. január elseje óta többszöri módosításon esett át. Ezeket a változásokat a 2016. január havi adatok közlésekor már érvényesítjük, vagyis a 2016 év adatai esetében az illetékességváltozásoknak megfelelően módosítjuk a járások körzethatárait a járási adatok közlésekor. Azonban az időbeli összehasonlítás biztosítása érdekében az előző évekre vonatkozóan is az illetékességváltozásokat követő járási szerkezetben számított értékeket jelenítjük meg. Ennek megfelelően a járási szintű statisztikák közlésekor úgy járunk el, hogy az érintett járások statisztikáit az új járási besorolás alapján újraszámoltuk.

A módosulásokkal érintett járások a következők:

A 33/2014. (X. 30.) NGM rendelet alapján 2014. november 1-től:

Golop
Gönci Járási Hivatalból a
Szerencsi Járási Hivatalba került át.

Tállya
Gönci Járási Hivatalból a
Szerencsi Járási Hivatalba került át.

Pánd
Nagykátai Járási Hivatalból a
Monori Járási Hivatalba került át.

A 308/2014. (XII. 9.) Korm. rendelete alapján 2015. január 01-től:

Magyaralmás
Székesfehérvári Járási Hivatalból a
Móri Járási Hivatalba került át.

Agyagosszergény
Soproni Járási Hivatalból a
Kapuvári Járási Hivatalba került át.

Gánt
Székesfehérvári Járási Hivatalból a
Bicskei Járási Hivatalba került át.

A Polgárdi járás megszűnésével:

Kisláng
Polgárdi Járási Hivatalból az
Enyingi Járási Hivatalba került át.

Lepsény
Polgárdi Járási Hivatalból az
Enyingi Járási Hivatalba került át.

Mátyásdomb
Polgárdi Járási Hivatalból az
Enyingi Járási Hivatalba került át.

Mezőszentgyörgy
Polgárdi Járási Hivatalból az
Enyingi Járási Hivatalba került át.

Füle
Polgárdi Járási Hivatalból a
Székesfehérvári Járási Hivatalba került át.

Jenő
Polgárdi Járási Hivatalból a
Székesfehérvári Járási Hivatalba került át.

Kőszárhegy
Polgárdi Járási Hivatalból a
Székesfehérvári Járási Hivatalba került át.

Nádasdladány
Polgárdi Járási Hivatalból a
Székesfehérvári Járási Hivatalba került át.

Polgárdi
Polgárdi Járási Hivatalból a
Székesfehérvári Járási Hivatalba került át.

2016.01.01-től a települések járási besorolását aktualizáltuk a 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet „a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról” besorolása szerint. Az összehasonlíthatóság biztosítása végett a korábbi évek járási adatait is átszámoltuk a hatályos járási besorolás szerint. Vagyis az új bosorolás szerinti települések létszám adatainak összességét jelenítjük meg járási létszámként.

Statisztikai definíciók:

Közfoglalkoztatási mutató:
A közfoglalkoztatásban részt vevők havi átlagos létszáma a munkavállalási korú népességhez viszonyítva, %

Közfoglalkoztatási ráta:
2013, 2014, 2015 évben A közfoglalkoztatottak zárónapi létszámát viszonyítja a közfoglalkoztatottak és a nyilvántartott álláskeresők zárónapi létszámához.

2016 évtől a közfoglalkoztatási ráta a közfoglalkoztatásban részt vevők havi átlagos létszámát viszonyítja a közfoglalkoztatásban részt vevők havi átlagos létszámának és a nyilvántartott álláskeresők zárónapi létszámának összegéhez.
Nyilvántartott álláskeresők relatív mutatója:
Ez a mutató megadja a nyilvántartott álláskeresők arányát a munkavállaló korú népességszámhoz viszonyítva az adott területi egységre vetítve.


Munkavállaló korú népesség
(Az adatok forrása: KSH népességnyilvántartás adatai)
A 15-64 éves férfiak és 15-64 éves nők száma, lakónépesség adat.

A mutatók számítása:

A 2013-as
mutatók számításánál a munkavállaló korú népesség 2013.01.01-i állapot szerinti,
a 2014-es mutatók
számításánál a munkavállaló korú népesség 2014.01.01-i állapot szerinti.
a 2015-ös mutatók számításánál a munkavállalási korú népesség 2015.01.01-i állapot szerinti
a 2016-ös mutatók számításánál a munkavállalási korú népesség 2016.01.01-i állapot szerinti
a 2017-es mutatók számításánál a munkavállalási korú népesség 2017.01.01-i állapot szerinti*

*A 2017-os év első felében még a munkavállalási korú népesség 2016.01.01-i állapot szerinti adatokkal számoltunk. Miután rendelkezésünkre álltak a 2017.01.01-i adatok a 2017-os év közfoglalkoztatási mutatójának adatait korrigáltuk.

Közfoglalkoztatott:
a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény szerint közfoglalkoztatott az lehet, aki munkaviszonyt létesíthet, 16. életévét betöltötte, és a munkaügyi kirendeltségen regisztrált álláskereső (foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő, illetve álláskeresési vagy szociális ellátásra nem jogosult álláskereső) vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló 2011. évi CXCI. törvény szerinti rehabilitációs ellátásban részesülő személy.

Időszak:
a közfoglalkoztatási támogatás iránti kérelmek, a közfoglalkoztatási szerződések, illetve a hatósági szerződés névsorában való érvényes feltöltés ideje. Statisztikai szempontból a nyilvántartási rendszerbe (IR) való bekerülés időpontját tekintjük relevánsnak egy ügy adott időszakba történő besorolásához. A havonta megfigyelt időszak az előző hónap 21. napjától a tárgyhó 20. napjáig tart. 2015. január 1-jétől a tárgyhónapra vonatkozó adatok a következő hónap 20-ai zárónapján kerülnek számbavételre.

Közfoglalkoztatásban részt vevők havi átlagos létszáma:
a közfoglalkoztatásban részt vevők átlagos állományi létszáma, az adott hónapban közfoglalkoztatásban részt vevők napi létszámainak egyszerű számtani átlaga. Az átlagolást a tényleges létszám alapján kell elvégezni, vagyis minden személyt – a munkaidő hosszától függetlenül – egy-egy egész főnek kell tekinteni.

Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás:
olyan közfoglalkoztatási forma, amelynek keretében értékteremtő, szakképzettséget is igénylő munkák végzésére vonhatók be elsősorban a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személyek, illetve a kirendeltség által közvetített álláskeresők, továbbá a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény szerinti rehabilitációs ellátásban részesülő személyek. A foglalkoztatás legfeljebb 12 hónapos időtartamban, legalább napi 6 órás munkaidőben történik közfoglalkoztatási jogviszony keretében. [A közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet 4. §]

Országos közfoglalkoztatási program:
olyan közfoglalkoztatási forma, amely a mindenkori munkaerő-piaci helyzet, az esetleges „vis maior” helyzetek kezelésére, több ágazatot átfogóan (pl. ár- és belvízvédelem, a közutak, vasutak, az erdőterületek, megújuló energiaforrások területén) indítható. Az országos közfoglalkoztatási programok időtartama az egész év folyamán biztosítja a közfoglalkoztatást, teljes munkaidőben. A közfoglalkoztatónak a munkavégzéshez kapcsolódóan a foglalkoztatást elősegítő képzés lehetőségét biztosítania kell. A program támogatása a közfoglalkoztatási bér és a szociális hozzájárulási adó 100%-áig terjedhet, valamint e támogatási összeg 20%-a lehet a közvetlen költségekhez, továbbá legalább 100 fő foglalkoztatása esetén legfeljebb 3%-a lehet a szervezési költségekhez nyújtott támogatás.

Kistérségi / járási startmunka mintaprogram:
közfoglalkoztatási mintaprogram, amelyet a közfoglalkoztatásért felelős miniszter indíthat meghatározott célok elérése érdekében. A mintaprogram esetében a közfoglalkoztatási bér és a szociális hozzájárulási adó 100%-os támogatásán kívül a beruházási és dologi költségek és kiadások 70-100% közötti mértékben támogathatók.
15 fő feletti létszám esetén kötelező önerőt vállalni, melynek mértéke a létszámmal sávos arányban nő. (2015.01.01-től). Ráépülő közfoglalkoztatási program esetében a támogatás mértékéről a közfoglalkoztatásért felelős miniszter dönt. A közfoglalkoztatási mintaprogramra épülő közfoglalkoztatási programok beruházási és dologi költségei szintén 70-100%-os összegben támogathatóak. [A közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet 7/B. §] 2015 január 01-től a kistérségi startmunka programok helyett járási mintaprogramok indulnak. A járási startmunka mintaprogramokon belül a Téli és egyéb értékteremtő közfoglalkoztatás elnevezésű programlábban új szerződés már nem köthető 2015 január 01-ét követően.

Kerekítési szabályok:
Az átlaglétszám mint mérőszám használatakor az általános kerekítési szabályoknak megfelelően végezzük el a kerekítést. Időszaki átlaglétszám képzésekor az időszak hónapjainak számával osztjuk az egyes hónapok átlaglétszámát. Előfordulhat - tipikusan kisebb területi egységek adatainak elemzésénél – hogy a kerekítést követően az átlaglétszám értéke 0, ez azonban valójában egy 0-nál nagyobb, de 0,5-nél kisebb átlagos létszámot takar. Például ez fordul elő akkor, ha 1-10. havi átlagos létszámot elemzünk, és  a 10 hónap hosszú időszakban egy személy csak 2 hónap hosszan dolgozott közfoglalkoztatásban, ilyenkor az adott időszak átlagos létszáma 0,2. Ezt 0-ra kerekítjük. Amennyiben az abszolút létszám mellett, közöljük az adott cellához tartozó százalékos értéket is, előfordulhat, hogy a 0 –s létszámhoz, 0-nál nagyobb százalékos arány tartozik. Ennek oka az említett kerekítésben található, hiszen valójában itt egy 0-nál nagyobb, de 0,5-nél kisebb számról van szó, azonban a százalékolást a tényleges, vagyis a nem kerekített érték alapján végezzük.

Nyilvántartott álláskereső:
az a személy, akit az illetékes járási hivatal álláskeresőként nyilvántart, és aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, valamint öregségi nyugdíjra nem jogosult, rehabilitációs járadékban nem részesül, illetve az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, továbbá elhelyezkedése érdekében az illetékes járási hivatallal együttműködik. [A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. tv.]

Álláskeresési ellátás:
Az álláskereső részére – a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben meghatározott feltételek szerint – álláskeresési ellátásként álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély, valamint költségtérítés jár.

Szociális jellegű támogatásban részesülők:
a nyilvántartott álláskeresők közül azok, akik hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korúak és jövedelmük kiegészítésére, pótlására pénzbeli szociális ellátásban részesülnek. 2009. január 1-jétől a rendszeres szociális segélyben részesülőket két csoportba sorolták: a rendszeres szociális segélyezettek (RSZ) és a rendelkezésre állási támogatottak (RÁT). 2011. január 1-jétől a rendelkezésre állási támogatás helyébe új ellátási forma a bérpótló juttatás (BPJ) lépett. 2011. szeptember 1-jétől pedig a bérpótló juttatás elnevezés foglalkoztatást helyettesítő támogatásra (FHT) változott. [A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv.]

Ellátás nélküli álláskereső:
az a nyilvántartott álláskereső, aki pénzbeli álláskeresési ellátásban, illetve foglalkoztatást helyettesítő támogatásban nem részesül.

Az adatforrások módszertana

Közfoglalkoztatottakra vonatkozó létszámadatokat mind a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), mind a Belügyminisztérium (BM) rendszeresen közzétesz. A Központi Statisztikai Hivatal esetében ráadásul két különböző statisztikai szakrendszerből, a munkaügyi-felmérésből valamint az ún. intézményi munkaügyi adatgyűjtésből is találkozhatunk közfoglalkoztatottakra vonatkozóan adatokkal. Az egyes statisztikai rendszerekben a létszámokra vonatkozó adatok kisebb mértékben eltérhetnek, melyek az adott statisztikai adatgyűjtés módszertani sajátosságaiból fakadnak.
Ezen módszertani sajátosságok a következők:

1. KSH Intézményi munkaügyi adatgyűjtés

Az adatszolgáltatók körét valamennyi legalább 50 főt foglalkoztató és reprezentatív módon kijelölt 5–49 fős vállalkozás, a kijelölt non-profit szervezetek, valamint létszámhatártól függetlenül valamennyi költségvetési és társadalombiztosítási intézmény jelenti. Az adatszolgáltatás sajátossága, hogy a megfigyelt vállalati kör nem teljes körű, ebből következik, hogy a teljes közfoglalkoztatói körhöz képest eltérhet az intézményi statisztika által számba vett vállalkozások köre, még akkor is, ha tudjuk, hogy a közfoglalkoztatás nem jelentős sem az 5 fő alatti vállalkozások körében, sem a non-profit szervezeteknél (bár utóbbiak súlya különösen 2015-től, növekvő). Ezen túlmenően - a közfoglalkoztatás felfutásával párhuzamosan - módosult a megfigyelt közfoglalkoztatók köre, kezdetben csak a költségvetési intézményeknél foglalkoztatottak, míg később a megfigyelt vállalkozásoknál illetve non profit szervezeteknél foglalkoztatottak is szerepeltek a szakstatisztikában.

A közfoglalkoztatottakra vonatkozó adatokat ebből az adatgyűjtésből havonta publikálja a KSH. A létszámok az adatgyűjtés módszertanának megfelelően az alkalmazásban állók statisztikai állományi létszám fogalmának felelnek meg. Ennek megfelelően az alkalmazásban álló közfoglalkoztatottnak tekintendő az a munkavállaló, aki a munkáltatóval közfoglalkoztatotti jogviszonyban áll, s munkaszerződése, munkavégzésre irányuló megállapodása alapján folyamatos foglalkoztatás mellett, havi átlagban (tört havi munkaszerződés esetén egész havi teljesítésre átszámítva) legalább 60 munkaórában munkadíj ellenében munkavégzésre kötelezett. Az az alkalmazásban álló közfoglalkoztatott, akinek hónap közepén megszűnt a jogviszonya arányosan fél főként szerepel az átlag-létszámban

2. KSH Munkaerő-felmérés

A munkaerő-felmérés magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív mintavételen alapuló felvétel, a 15–74 éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. Az adatgyűjtés célja, hogy a foglalkoztatottság és a munkanélküliség alakulását a nemzetközi statisztikai ajánlásoknak megfelelően, a mindenkori munkaügyi szabályozástól, illetve annak változásától függetlenül, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) fogalmait felhasználva figyelje meg. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a kikérdezés hetét megelőző héten) végzett tevékenységük alapján osztályozza. Foglalkoztatott az, aki az adott héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, illetve rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség, szabadság stb. miatt) volt távol. A közfoglalkoztatottak esetében a képzésben részt vevő közfoglalkoztatottakat is számolja a KSH, függetlenül attól, hogy a vonatkozási héten épp dolgoztak-e vagy sem.
A lakossági mintán lekérdezett adatokat súlyozás majd teljeskörűsítés után közli a KSH. Az adatgyűjtés sajátossága, hogy abból nem havi adatokat publikál a KSH, hanem háromhavi időszakokra vonatkozó átlagokat, továbbá hogy valamennyi publikált adatot, így a közfoglalkoztatottak számának adatát is, mintavételi hiba terheli. Minél kisebb körét elemezzük az adatoknak, annál nagyobb az adott adatra vonatkozó mintavételi hiba mértéke. Az adatfelvétel sajátossága, hogy a háztartásban élő 15-74 éves személyekről más háztartástag is szolgáltathat adatot, így a felmérés esetén számolni kell a nem mintavételi jellegű hibákkal is (pl. a megkérdezett nagymama nem tudja pontosan, milyen munkaviszonyban is dolgozik a vele egy háztartásban élő fia). A közfoglalkoztatottakra vonatkozó adatok tehát becslésből származnak, az adatok lakossági kikérdezés során keletkeznek, s a feltett kérdés is igen speciális.

3. A Belügyminisztérium – adminisztratív adatokon számolt statisztikák

A Belügyminisztérium által publikált adatok forrása a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának Informatikai Közfoglalkoztatási Főosztálya által, a Foglalkoztatási Szolgálat szerveinél (korábban munkaügyi kirendeltségeken, 2015.április 1-jétől járási kormányhivatalok foglalkoztatási osztályain és munkaerő-piaci pontjain) használt ügyfélkezelési rendszer adatbázisa. Az adatbázisból készített, a közfoglalkoztatottak létszámára vonatkozó statisztikák esetén havi átlagos állományi létszámokat számolunk, ami az adott hónapban közfoglalkoztatásban részt vevők napi létszámainak egyszerű számtani átlagának felel meg. A KSH intézményi munkaügyi adatgyűjtéséhez képest ez annyiban különbség, hogy ha egy közfoglalkoztatott munkaviszonya adott hónap közepén megszűnik, akkor ő arányosan kisebb súllyal szerepel a létszámban. Értelemszerűen a megfigyelt foglalkoztatói kör - mivel adminisztratív nyilvántartáson alapuló statisztikáról van szó – teljes körű. Fontos sajátosság, hogy igazodva a munkaügyi szervezet más statisztikáihoz, minden hónap 20-ától-20-áig számoljuk a tárgyhavi létszámokat. Ez nem elhanyagolható eltérés lehet, különösen azokban a hónapokban, amikor nagyobb számban indulnak, fejeződnek be közfoglalkoztatási programok. Statisztikai szempontból a nyilvántartási rendszerbe (IR) való bekerülés időpontját tekintjük relevánsnak egy ügy adott időszakba történő besorolásához. 2015. január 1-jétől a tárgyhónapra vonatkozó adatok a következő hónap 20-ai zárónapján kerülnek számbavételre.

Vissza a térképre