Statisztikai definíciók

Belügyminisztérium: Közfoglalkoztatás

• Közfoglalkoztatott: a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény szerint közfoglalkoztatott az lehet, aki munkaviszonyt létesíthet,[1]16. életévét betöltötte, és a kormányhivatalnál regisztrált álláskereső (foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő, illetve álláskeresési vagy szociális ellátásra nem jogosult álláskereső) vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló 2011. évi CXCI. törvény szerinti rehabilitációs ellátásban részesülő személy.

• Időszak: a közfoglalkoztatási támogatás iránti kérelmek, a közfoglalkoztatási szerződések, illetve a hatósági szerződés névsorában való érvényes feltöltés ideje. Statisztikai szempontból a nyilvántartási rendszerbe (IR) való bekerülés időpontját tekintjük relevánsnak egy ügy adott időszakba történő besorolásához. A havonta megfigyelt időszak az előző hónap 21. napjától a tárgyhó 20. napjáig tart. 2015. február 1-jétől a tárgyhónapra vonatkozó adatok a következő hónap 20-ai zárónapján kerülnek számbavételre.

• Közfoglalkoztatásban részt vevők havi átlagos létszáma: A közfoglalkoztatásban részt vevők átlagos állományi létszáma az adott hónapban közfoglalkoztatásban részt vevők napi létszámainak számtani átlaga. A támogatás keretében munkaszerződésben töltött napokat veszi figyelembe. Az átlagolást a tényleges létszám alapján kell elvégezni, vagyis minden személyt – a munkaidő hosszától függetlenül – egy-egy egész főnek kell tekinteni.

• A közfoglalkoztatottak éves átlagos (állományi) létszáma a leírtak alapján már kiszámított havi átlagos létszámadatok számtani átlaga, vagyis éves átlagszámítás esetén 12-vel kell elosztani a havi átlagos létszámadatok összegét. Ugyanígy kell eljárni egy adott időszak esetén: az időszak hónapjaiban a közfoglalkoztatottak átlagos (állományi) létszámának összegét el kell osztani az adott időszak hónapjainak számával.

• Közfoglalkoztatási támogatás típusok:

1. Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás: olyan közfoglalkoztatási forma, amelynek keretében értékteremtő, szakképzettséget is igénylő munkák végzésére vonhatók be elsősorban a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személyek, illetve a járási hivatal által közvetített álláskeresők, továbbá a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény szerinti rehabilitációs ellátásban részesülő személyek. Továbbá közfoglalkoztatási jogviszony létesíthető azzal a személlyel is, aki menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként történő elismerés iránti kérelmet nyújtott be, valamint a kijelölt tartózkodási helyen élő harmadik országbeli állampolgárral, amennyiben adataikat a járási (fővárosi kerületi) hivatal nyilvántartásba vette. 2016. június 8. napjától támogatás nyújtható azon álláskereső személy napi 4-8 órás (rész)munkaidőben történő foglalkoztatásához is, akinek legalább negyven százalékos mértékű egészségkárosodását a rehabilitációs szakértői szerv megállapította, vagy aki vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül.
   
   A program támogatása a közfoglalkoztatási bér és a szociális hozzájárulási adó 100%-áig terjedhet, valamint e támogatási összeg 20%-a lehet a közvetlen költségekhez és az anyagköltségekhez nyújtott támogatás. Ezen kívül támogatás nyújtható a polgármesteri hivatallal nem rendelkező települési önkormányzat közfoglalkoztató részére a szervezési költséghez, amelynek mértéke nem haladhatja meg a bérköltséghez nyújtott támogatás 1,5 százalékát.
   
   A hosszabb időtartamú közfoglalkoztatási programok esetében 2018-tól csökken a közvetlen és anyagköltségekhez nyújtható maximális mérték 10%-ra. Az intézkedést indokolja, hogy ezen programokban a korábbi években a szükséges eszközök, anyagok beszerzése már nagyrészt megvalósult, így csak a minimálisan szükséges közvetlen költségek támogatására kerül sor.
   
   A foglalkoztatás legfeljebb 12 hónapos időtartamban történik közfoglalkoztatási jogviszony keretében. [A közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet 4. §
   
   
   
2. Országos közfoglalkoztatási program: olyan közfoglalkoztatási forma, amely a mindenkori munkaerőpiaci helyzet, az esetleges „vis maior” helyzetek kezelésére, több ágazatot átfogóan (pl. ár- és belvízvédelem, a közutak, vasutak, az erdőterületek, megújuló energiaforrások területén) indítható. A támogatás elsősorban foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak foglalkoztatása után nyújtható. Amennyiben a benyújtott kérelemben megjelölt munkakörre a járási (fővárosi kerületi) hivatal nem tud a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személyek köréből megfelelő munkaerőt biztosítani, akkor más, álláskeresőként nyilvántartott, vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény szerinti rehabilitációs ellátásban részesülő személy foglalkoztatása is támogatható. Továbbá közfoglalkoztatási jogviszony létesíthető azzal a személlyel is, aki menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként történő elismerés iránti kérelmet nyújtott be, valamint a kijelölt tartózkodási helyen élő harmadik országbeli állampolgárral, amennyiben adataikat a járási (fővárosi kerületi) hivatal nyilvántartásba vette. 2016. június 8. napjától támogatás nyújtható azon álláskereső személy napi 4-8 órás (rész)munkaidőben történő foglalkoztatásához is, akinek legalább negyven százalékos mértékű egészségkárosodását a rehabilitációs szakértői szerv megállapította, vagy aki vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül.
   
   Az országos közfoglalkoztatási programok időtartama az egész év folyamán biztosítja a közfoglalkoztatást, teljes munkaidőben. A közfoglalkoztatónak a munkavégzéshez kapcsolódóan a foglalkoztatást elősegítő képzés lehetőségét biztosítania kell. A program támogatása a közfoglalkoztatási bér és a szociális hozzájárulási adó 100%-áig terjedhet, valamint e támogatási összeg 20%-a lehet a közvetlen költségekhez és anyagköltségekhez, továbbá legalább 100 fő foglalkoztatása esetén legfeljebb 3%-a lehet a szervezési költségekhez nyújtott támogatás.
   
   Az országos közfoglalkoztatási programok esetében 2018-tól csökken a közvetlen és anyagköltségekhez nyújtható maximális mérték 10%-ra. Az intézkedést indokolja, hogy ezen programokban a korábbi években a szükséges eszközök, anyagok beszerzése már nagyrészt megvalósult, így csak a minimálisan szükséges közvetlen költségek támogatására kerül sor.
   
   A közfoglalkoztatók lehetnek vízügyi igazgatóságok, állami és magán erdőgazdaságok, vízgazdálkodási társulatok, Magyar Közút Nonprofit Zrt., katasztrófavédelmi és rendőri szervek, vasúti pályahálózat-működtető szervezetek, Nemzeti Parkok, Magyar Honvédség, Nemzeti Művelődési Intézet, Állami Autópálya Kezelő Zrt., stb. [A közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet]
   
   
   
3. Kistérségi/járási startmunka mintaprogram: közfoglalkoztatási mintaprogram, amelyet a közfoglalkoztatásért felelős miniszter indíthat meghatározott célok elérése érdekében. A mintaprogram esetében a közfoglalkoztatási bér és a szociális hozzájárulási adó 100%-os támogatásán kívül a beruházási és dologi költségek és kiadások 70-100% közötti mértékben támogathatók. [A közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet 7/B. §]
   
   2018. évtől valamennyi járási mintaprogram tekintetében csökken a támogatásban nyújtható fajlagos költség, a nagy értékű eszközök, anyagok beszerzési költségei korlátozásra kerülnek, továbbá a mezőgazdasági programok esetében egy hektárra vetített költséghatárok kerültek meghatározásra. Mindezen intézkedések szolgálhatják azt, hogy az előirányzatból fakadó szűkebb költségvetésbe minél több hátrányos helyzetű álláskereső kerüljön bevonásra.

Szociális jellegű program: 2013-tól 2018-ig a következő megnevezésű programok tartoztak ebbe a kategóriába:

• Belvízelvezetés,
• Mezőgazdasági földutak karbantartása,
• Bio- és megújuló energiafelhasználás,
• Belterületi közutak karbantartása,
• Illegális hulladéklerakók felszámolása,
• Téli és egyéb értékteremtő közfoglalkoztatás.

2019 évtől kezdődően ezek a programok már egységesen a Szociális jellegű program néven indultak. A 2019 év éves átlaglétszámát úgy számoljuk ki, hogy összeadjuk a 2018 évről áthúzódó (vagyis a 2018-as évben indult, de a 2019-es évben befejeződő) fent felsorolt programok létszámait és a 2019 évben indult Szociális jellegű program létszámadataival.

 

• Közfoglalkoztatottak relatív mutatója (%): a közfoglalkoztatottak aránya a munkavállalási korú népességhez viszonyítva.

Gazdaságfejlesztési Minisztérium: Nyilvántartott álláskeresők

• Nyilvántartott álláskereső: az a személy, akit az illetékes járási hivatal álláskeresőként nyilvántart, és aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, valamint öregségi nyugdíjra nem jogosult, rehabilitációs járadékban nem részesül, illetve az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, továbbá elhelyezkedése érdekében az illetékes járási hivatallal együttműködik. [A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. tv.]

• Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személyek: a nyilvántartott álláskeresők közül azok, akik hátrányos munkaerőpiaci helyzetű aktív korúak és jövedelmük kiegészítésére, pótlására pénzbeli szociális ellátásban részesülnek. 2009. február 1-jétől a rendszeres szociális segélyben részesülőket két csoportba sorolták: a rendszeres szociális segélyezettek (RSZS) és a rendelkezésre állási támogatottak (RÁT). 2011. január 1-jétől a rendelkezésre állási támogatás helyébe új ellátási forma a bérpótló juttatás (BPJ) lépett. 2011. szeptember 1-jétől pedig a bérpótló juttatás elnevezés foglalkoztatást helyettesítő támogatásra (FHT) változott. A közölt létszámadat tartalmazza az FHT-ban és a kifutó ellátásként még az álláskeresők között csekély számban jelenlévő RSZS-ben részesültek együttes számát. [A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv.]

• Tartós álláskereső: az a személy, akit az illetékes járási hivatal legalább 12 hónapja folyamatosan álláskeresőként nyilvántart.

• Nyilvántartott álláskeresők relatív mutatója (%): a nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességszámhoz viszonyítva.

Központi Statisztikai Hivatal

• Munkavállalási korú népesség: 15-64 éves lakónépesség száma az év elején

[1] A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény rendelkezései szerint.